Május 8-án az osztrák RAG elindította a világ első föld alatti hidrogéntároló kísérleti projektjét egy volt rubensdorfi gázraktárban. A kísérleti projekt 1,2 millió köbméter hidrogént tárol majd, ami 4,2 GWh villamos energiának felel meg. A tárolt hidrogént a Cummins által szállított 2 MW-os protoncserélő membráncella állítja elő, amely kezdetben alapterhelésen működik, hogy elegendő hidrogént termeljen a tároláshoz. A projekt későbbi szakaszában a cella rugalmasabban fog működni, hogy a felesleges megújuló villamos energiát a hálózatba továbbítsa.
A hidrogéngazdaság fejlesztésének fontos mérföldköveként a kísérleti projekt bemutatja a föld alatti hidrogéntárolásban rejlő lehetőségeket szezonális energiatárolásra, és megnyitja az utat a hidrogénenergia nagyszabású kiépítése előtt. Noha még mindig rengeteg kihívást kell leküzdeni, ez mindenképpen fontos lépés egy fenntarthatóbb és szén-dioxid-mentesebb energiarendszer felé.
Föld alatti hidrogéntárolás, nevezetesen földalatti geológiai szerkezet alkalmazása hidrogénenergia nagyszabású tárolására. Megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelve és hidrogént termelve a hidrogént földalatti geológiai struktúrákba fecskendezik be, például sóbarlangokba, kimerült olaj- és gáztározókba, víztartó rétegekbe és bélelt kemény sziklabarlangokba, hogy elérjék a hidrogénenergia tárolását. Szükség esetén a hidrogént földalatti hidrogéntároló helyekről lehet kinyerni gáz-, energiatermelési vagy egyéb célokra.
A hidrogénenergia többféle formában tárolható, beleértve a gázt, folyadékot, felületi adszorpciót, hidridet vagy folyadékot a fedélzeti hidrogéntestekkel. A segédhálózat zavartalan működésének megvalósítása és a tökéletes hidrogénenergia-hálózat kialakítása érdekében azonban jelenleg a föld alatti hidrogéntárolás az egyetlen megvalósítható módszer. A hidrogéntárolás felszíni formái, mint például a csővezetékek vagy tartályok, korlátozott tárolási és kiürítési kapacitással rendelkeznek, mindössze néhány nap. Föld alatti hidrogéntárolóra van szükség ahhoz, hogy hetes vagy hónapos energiatárolást biztosítsanak. A föld alatti hidrogéntároló akár több hónapos energiatárolási igényt is kielégíthet, szükség esetén közvetlen felhasználásra kitermelhető, vagy elektromos árammá alakítható.
A földalatti hidrogéntárolóknak azonban számos kihívással kell szembenézniük:
Először is, a technológiai fejlődés lassú
Jelenleg a kimerült gázmezőkben és víztartó rétegekben történő tároláshoz szükséges kutatás, fejlesztés és demonstráció lassú. További vizsgálatokra van szükség a visszamaradó földgáz hatásainak felméréséhez a kimerült mezőkben, a vízadó rétegekben és a kimerült gázmezőkben lezajló in situ bakteriális reakciók, amelyek szennyezőanyag- és hidrogénveszteséget okozhatnak, valamint a tárolási tömörség hatásait, amelyeket a hidrogén tulajdonságai befolyásolhatnak.
Másodszor, a projekt építési ideje hosszú
A földalatti gáztároló projektek jelentős építési időt igényelnek, 5-10 évet a sóbarlangok és kimerült tározók esetében, és 10-12 évet a víztartó rétegek tárolása esetén. A hidrogéntárolási projekteknél nagyobb időeltolódás léphet fel.
3. A geológiai viszonyok korlátozzák
A helyi geológiai környezet meghatározza a földalatti gáztárolók potenciálját. A korlátozott potenciállal rendelkező területeken a hidrogén nagy mennyiségben tárolható folyékony hordozóként kémiai átalakítási eljárással, de az energiaátalakítás hatékonysága is csökken.
Bár a hidrogénenergiát alacsony hatásfoka és magas költsége miatt még nem alkalmazták széles körben, de a szén-dioxid-mentesítésben betöltött kulcsfontosságú szerepe miatt a jövőben széles körű fejlődési kilátásokkal rendelkezik.
Feladás időpontja: 2023. május 11