A tantál-karbid bevonat egy általánosan használt felületkezelési technológia, amely jelentősen javíthatja az anyagok korrózióállóságát. A tantál-karbid bevonat különböző előkészítési módszerekkel, például kémiai gőzleválasztással, fizikai gőzleválasztással, porlasztással rögzíthető az aljzat felületére, hogy egységes és sűrű védőréteget képezzen, amely hatékonyan blokkolja az anyag és az anyag közötti érintkezést, ill. a környezeti közeget, ezáltal javítva a korrózióállóságot.
Az alábbiakban számos fő mechanizmus található a tantál-karbid bevonathoz az anyagok korrózióállóságának fokozása érdekében:
1. Izolációs gát hatás:
A tantál-karbid bevonat jó sűrűséggel és nagy keménységgel rendelkezik, amely hatékonyan elszigeteli az aljzatot a külső közeggel való érintkezéstől, és megakadályozza a korrozív anyagok, például savak, lúgok és sók által okozott korróziót. A tantál-karbid bevonattal kialakított sűrű gátréteg csökkentheti az anyag felületének permeabilitását és megakadályozhatja a korrozív közegek behatolását, ezáltal javítva az anyag korrózióállóságát.
2. Kémiai stabilitás:
A tantál-karbid bevonat nagy kémiai stabilitással rendelkezik, és szélsőséges környezeti feltételek mellett is megőrzi szerkezetét és teljesítményét anélkül, hogy jelentős változásokat okozna. A tantál-karbid nagy kémiai tehetetlenséggel rendelkező anyag, amely jól ellenáll az erős korrozív közegek, például savak, lúgok és oxidálószerek eróziójának. Ezenkívül a tantál-karbid bevonat nagy keménysége és alacsony súrlódási együtthatója miatt csökkentheti az anyag és a környezeti közeg közötti súrlódást és kopást, és meghosszabbítja az anyag élettartamát.
3. Önjavító képesség:
A tantál-karbid bevonatban lévő tantál bizonyos önjavító képességgel rendelkezik. Ha a bevonat megkarcolódik, kopott vagy részlegesen megsérül, a tantál reakcióba léphet oxigénnel, klórral és a korrozív közegben lévő egyéb elemekkel tantálvegyületeket, például tantál-oxidot és tantál-kloridot képezve, kitöltve a bevonat felületén lévő hibákat, és újra védőfóliát képeznek. Ez az önjavító képesség hatékonyan lassítja a korróziós folyamatot és késlelteti a bevonat tönkremenetelét.
4. Vezetőképesség:
A tantál-karbid bevonat jó vezetőképességgel rendelkezik, és elektrokémiai védőréteget képezhet, amely megakadályozza a korróziós áram áramlását. Ha a bevonat felületét a korrozív közeg korrodálja, a tantál adszorbeálja a környező környezetben lévő ionokat, hogy stabil potenciálkülönbséget hozzon létre, megakadályozza a korróziós áram áthaladását, és ezáltal megakadályozza a korróziós reakciót.
5. Adalékanyagok hozzáadása:
A tantál-karbid bevonat korrózióállóságának további javítása érdekében adalékanyagok adhatók hozzá a bevonat előkészítési folyamata során. Például adalékok, például kálium és oxidok hozzáadása elősegítheti a bevonat sűrűsödését és szemcsésödését, javíthatja a bevonat intrakristályos határfelületének stabilitását és a diszkrétséggel szembeni ellenálló képességet, ezáltal javítva a bevonat korrózióállóságát.
Röviden, a tantál-karbid bevonatok jelentősen növelhetik az anyagok korrózióállóságát olyan mechanizmusok révén, mint az izolációs gát hatás, a kémiai stabilitás, az öngyógyító képesség, a vezetőképesség és az adalékanyag hozzáadása. Ennek számos területen fontos alkalmazási értéke van, például a vegyiparban, az energetikában, a repülésben stb.
Feladás időpontja: 2024. június 25