A szénsemleges átállással összefüggésben minden ország nagy reményeket fűz a hidrogénenergiához, hisz a hidrogénenergia nagy változásokat hoz az iparban, a közlekedésben, az építőiparban és más területeken, segít az energiaszerkezet kiigazításában, valamint elősegíti a beruházásokat és a foglalkoztatást.
Az Európai Unió különösen a hidrogénenergia fejlesztésére fogad nagyot, hogy megszabaduljon Oroszország energiafüggőségétől és dekarbonizálja a nehézipart.
2020 júliusában az EU hidrogénstratégiát terjesztett elő, és bejelentette a tiszta hidrogénenergia koalíciójának létrehozását. Eddig 15 európai uniós ország vette fel a hidrogént a gazdaságélénkítési tervébe.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus után a hidrogénenergia az EU energiaszerkezet-átalakítási stratégiájának fontos részévé vált.
2022 májusában az Európai Unió bejelentette a REPowerEU tervet, amellyel megpróbál megszabadulni az orosz energiaimporttól, és a hidrogénenergia nagyobb jelentőséget kapott. A terv célja 10 millió tonna megújuló hidrogén előállítása az EU-ban, és 10 millió tonna megújuló hidrogén importja 2030-ig. Az EU egy „Európai Hidrogénbankot” is létrehozott, hogy növelje a hidrogénenergia-piaci befektetéseket.
A hidrogénenergia különböző forrásai azonban meghatározzák a hidrogénenergia szerepét a dekarbonizációban. Ha a hidrogénenergiát továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból (mint pl. szén, földgáz stb.) nyerik ki, akkor ezt „szürke hidrogénnek” nevezik, akkor is nagy a szén-dioxid-kibocsátás.
Sok remény van tehát a hidrogén, más néven zöld hidrogén megújuló forrásokból történő előállításában.
A zöld hidrogénbe történő vállalati beruházások ösztönzése érdekében az Európai Unió a szabályozási keret javítására és a megújuló hidrogénre vonatkozó műszaki szabványok meghatározására törekedett.
2022. május 20-án az Európai Bizottság közzétette a megújuló hidrogénről szóló mandátumtervezetet, amely széleskörű vitát váltott ki a zöld hidrogén előállítása során az extralitás, az időbeli és földrajzi relevancia elveinek kijelentése miatt.
Frissítés történt az engedélyezési törvényjavaslattal kapcsolatban. Február 13-án az Európai Unió (EU) két, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED II) által megkövetelt felhatalmazó törvényt fogadott el, és részletes szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy mi minősül megújuló hidrogénnek az EU-ban. Az engedélyezési törvényjavaslat háromféle megújuló energiának számítható hidrogént határoz meg, ideértve az új megújuló energiatermelőkhöz való közvetlen csatlakozással előállított hidrogént, a 90 százalékot meghaladóan megújuló energiával rendelkező területeken a hálózati energiából előállított hidrogént, valamint a hálózati energiából előállított hidrogént. alacsony szén-dioxid-kibocsátási határértékkel rendelkező területekre a megújuló energiaforrásból származó áramvásárlási szerződések aláírása után.
Ez azt jelenti, hogy az EU lehetővé teszi, hogy a nukleáris energiarendszerekben előállított hidrogén egy része beleszámítson a megújuló energiára vonatkozó célkitűzésébe.
Az EU széles körű hidrogénszabályozási keretének részét képező két törvényjavaslat biztosítja, hogy minden „abiotikus eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagot” vagy RFNBO-t megújuló villamos energiából állítsanak elő.
Ugyanakkor szabályozási biztonságot nyújtanak a hidrogéngyártók és befektetők számára, hogy hidrogénüket „megújuló hidrogénként” értékesíthetik és forgalmazhatják az EU-n belül.
Feladás időpontja: 2023.02.21